7 tipp, hogyan tanítsd meg a gyereket a biztonságos internethasználatra

A legtöbb szülő aggódik a gyerekei biztonsága miatt az interneten. De nem a tiltás vagy a prédikálás, hanem a beszélgetés és az együtt töltött idő a legjobb módjai annak, hogy biztonságban is tudhassa őket. Rengeteg beállítás van a számítógépeken, tableteken, szoftvereken, játékokon és közösségi hálókon, ami kiszűri a szülő által nemkívánatosnak megítélt tartalmakat, vagy monitorálhatja azt, amit a gyerek csinál. Viszont a tiltás hosszú távon nem a legcélravezetőbb módszer semmilyen témában. Nem helyettesíti a nevelést, a jó példa mutatását és a tanítást. Ezért fontos, hogy a gyerek a szülővel kézen fogva, lépésről lépésre értse meg, hogyan maradhat biztonságban, és mit tegyen, ha kellemetlen, vagy veszélyes helyzetbe kerül.

Időben kezdj beszélgetni a gyerekkel a témáról, és gyakran beszéljetek róla

Sok gyerek már nagyon korán elkezdi a netet használni, és mire tinik lesznek, naponta hosszú órákat töltenek el böngészéssel, játékkal és szocializálódással. Egészen kis korban beszéljétek meg együtt a szabályokat, a gyerek saját szintjén, és gyakran hozd fel ezt a témát, ahogy cseperedik. Ne próbálj meg letudni mindent egy ültő helyedben, hanem gyakran beszélgessetek erről. Ahogy a gyerek egyre idősebb lesz, a technológia előre megjósolhatóan fejlődni fog.  Fontos, hogy topon maradj te is, és ne hagyjátok abba a dialógust, beszéljétek meg, miket szokott csinálni és hogyan maradhat biztonságban.

Netezzetek együtt!

Ugyanúgy, ahogyan a mindennapi életben, vegyél részt a gyerek online világában is. Kérdezd meg, hogy miket szokott nézegetni, mivel szokott játszani. Ülj mellé, és játsszatok együtt.  Így sokkal könnyebben tudsz neki segíteni is, bátorítani és együtt megtanulni új alkalmazásokat.  Mindkettőtöket sokkal kevésbé érnek így majd kellemetlen meglepetések.

Legyél tisztában azzal, kivel beszélget a gyerek a neten

A gyerekek nem idegenként, hanem online barátokként tekintenek azokra, akikkel a közösségi oldalakon és játékok során kommunikálnak. Fontos, hogy tudd, kik ezek a „barátok”, ezért gyakran beszélgessetek erről. Kérdezd meg a gyereket, hogy:

Hogyan ismerkedik meg az online barátaival?

Honnan ismer ilyen sok embert?

Kit ismer, akinek nagyon sok online barátja van?

Magyarázd el a neki, hogy a neten az emberek bárkinek kiadhatják magukat. Nagyon egyszerű hazudni például a valódi korukról, hiszen nem találkoznak személyesen.

Egyezzetek meg abban, hogy minden csoportban és közösségi hálón lesz egy megbízható, valóban ismert felnőtt, akihez baj esetén fordulhatnak. Nyilvánvalóan a leglogikusabb megoldás az lenne, ha a szülő maga is ott lehetne mindenütt, de ez nem mindig lehetséges. Ha a szülő és a gyerek „barátok” egy közösségi hálón, a szülő látja a gyerek kommentjeit, posztjait és profilját, de lehetséges, hogy egy bizonyos kor után a gyerek ezt már nem akarja. Ebben az esetben viszont átveheti helyét egy idősebb unokatestvér, nagynéni, nagybácsi, vagy valaki más, akiben a gyerek is és a szülő is megbízik. Ha valami baj van, ő tud segíteni a gyereknek.

Együtt beszéljétek meg a szabályokat és a határokat

Fontos közösen megegyeznetek abban, hogy mik a netezés szabályai. Ezek nyilvánvalóan függeni fognak a gyerek korától és érettségétől, de a következőket mindenképpen beszéljétek meg:

Mennyi időt tölthet a gyerek online?

Mikor internetezhetnek?

Milyen oldalakat látogathat, és ott miket csinálhat?

Megoszthat képeket és videókat?

Hogyan bánjon az emberekkel online, és soha ne mondjon senkinek vagy senkiről olyat, amit nem mondana neki egy élő beszélgetésben.

Ha a gyerek online játékokban vesz részt, mindenképpen legyél tisztában a játékok korhatáraival és azzal, hogy kivel játszik. Beszéljétek meg, hogy miket oszthat meg magáról, a családjáról és ismerőseiről. Egyezzetek meg abban, hogy mennyi időt tölthet játékkal és milyen feltételekkel (pl. csak az iskolai munkái elvégzése után).

Győződj meg arról, hogy a korának megfelelő tartalmakhoz jut csak hozzá

A gyerekedet te ismered a legjobban, ezért te tudod eldönteni, hogy egyes weboldalak, közösségi hálók és játékok jók-e számára. Nézd meg, hogy mi a böngészőjének nyitó oldala (amit először lát, amikor megnyitja a böngészőt) és megfelelő-e. A játékok, filmek és nem kevés weboldal korhatárosak és bizonyos kor alatt nem ajánlottak. Ne hagyd, hogy a gyerek kicsikarja, hogy olyan tartalomhoz juthasson, amihez szerinted még túl fiatal.

Használd azokat a beállításokat, amik kiszűrik a korhatáros tartalmakat

Ismerd meg azokat a beállításokat, amik lehetővé teszik a nem megfelelő tartalmak kiszűrését. Első lépésben az internet szolgáltatód is segíteni tud ebben. Ezen kívül az otthonotokban használt számítógépek, laptopok, tabletek, telefonok, játékok, minden olyan dolog, ami az internetre kapcsolható, tartalmaznak olyan beállítási opciókat, amik kiszűrik a nemkívánatos tartalmakat. Mindezeken felül lehet külön beszerezni olyan extra programokat, némelyiket ingyen, amik ezt a feladatot elvégzik, vagy monitorálják a gyerek online tevékenységét.

Viszont ne felejtsd el, hogy a szuper beállításaid csak a saját hálózatotokon és saját kütyüjeiteken működnek, és abban a pillanatban, hogy a gyerek kiteszi a lábát, olyan tartalmakhoz is hozzáférhet mások gépein, vagy köztéri wi-fin. Egyezz meg a gyerekkel abban, hogy miket nézhet, mikkel játszhat, és mindenképpen magyarázd el azt is, hogy miért. Ha más gyerekekhez vagy ismerősökhöz megy látogatóba, egyezzetek meg a vendéglátó felnőttekkel abban, hogy mit csinálhat és nem csinálhat a gyerek online.

Tanítsd meg a gyereket is a biztonsági beállításokra és a veszélyes vagy bántó tartalmak feljelentésére

Közösen nézzétek meg a közösségi oldalakon és játékokon belüli beállításokat és ismerjétek ki a különféle opciókat. Fontos, hogy a gyerek megértse, hogy a személyes adatait mindig védje meg, és azt is, hogy miért. Azt is keressétek meg minden alkalmazáson belül, hogy hogyan lehet segítséget kérni, ha valaki bántja, fenyegeti vagy kényelmetlen helyzetbe hozza. Biztosítsd a gyereket arról, hogy segíteni fogsz neki, ha szüksége van rád, de legyen képes önállóan is segítséghez fordulni.

(Forrás: www.digitaliscsalad.hu)